Bill idegesen csapkodta a telefonját.Újra és újra beütötte Mary számát,de a lány nem jelentkezett.-Na?-nézett rá a fiúra kérdőn Lalety.-Semmi...-mondta csügedten Bill és újra próbálkozott Mary felhívásával.A 6-os reménykedve bámulta Billt aki eközben újra a füléhez emelte a kagylót.De hazudott volna,h Mary reagált.A telefon épp olyan üresen volt a fülénél mint már sokszor.Elkomorodott és kikapcsolta a telefontját.-Semmi.....-ismételte meg önmagát a fiú szomorúan.-Az fain!-kelt ki magából Mya.-Akk máshol kell elérnünk!-mondta Tom.-Talán ott is van számítógépük!Megpróbálhatnánk az msn-t.-javasolta Lalety.-Ez jó 5let!-helyeselt Lory.Így tehát a 7-es elindult Laletyék háza felé.
Eközben Mary még mindig a szobaközepén itatta az egereket.Közben már a poszter is elázott,de Mary most ezzel törődött "leginkább" .Az arcát a kezébe temetve zokogott.Hirtelen 2 férfi tépte fel az ajtót hangos jajveszékelés közepette.Mary felkapta a fejét és csak ekkor látta meg,h a 2 férfi a neki szánt ágyat vonszolja be az üres szobába.Mary velük nem is törődöt csak sírt tovább.De aztán az egyik férfi megszólította őt.-Kisasszony!Miért törött el a mécses?-kérdezte barátságosan.-Semmi köze nincs hozzá!-sírta Mary barátságtalanul.-Ha nem akar róla beszélni természetesen nem muszáj!De tudja én teljesen megértem az ön korában lévő fiatalokat.-mondta a férfi.-Hogyhogy?-kapta fel a fejét Mary erre.-Tudod elváltam a felségemtől.Van 2 fiam,ikrek.Nagyon rég nem láttam már őket....kint koncerteznek Lüneburgban!-mosolygott a férfi barátságosan.Erre Mary agyán átfutott a felismerés!Ha ez a férfi nem Billék vérszerinti apja akk nem tudja ki a csoda.-Hogy hívják a fiait?-tudakolta Mary és szinte már előre sejtette a választ.-Tom és Bill Kaulitz!-mondta a férfi.Mary szinte már beigazolódni látta a saját hitét.-Jaj de régen láttam már őket!Tudod miótailyen híresek nincsenek sokat se velem,se az anyukkal és Simone élettársával sem érintkeznek szorosabban!-komorult el a Kaulitz-familia volt feje.Erre Mary elmosolyodott.-Nem tudom,h hogy fejtsem ki,de én találkoztam Lüneburgban a fiaival,személyesen is!-mondta Mary széles vigyorral.Eltűntek a szeme alól a könnyek.A férfi erre rémülten nézett rá a lányra.Mary nem tudta mi rosszat mondott.-Mi a vezetékneve a kisasszonynak?-kérdezte a férfi rémülten.-Jankins,a nevem Mary Jankins!-mutatkozott be Mary illendően,de erre a férfi kifutott a szobából.Mary megsemmisülten és értetlenül állt ott. Ekkor belépett az apja.-Ki volt ez a férfi Mary?-kérdezte a lányát.-El sem fogod hinni apa!Bill és Tom Kaulitz vérszerinti apja!-mosolygott Mary.Mr.Jankins erre teljesen lefagyott. Majdpár perc néma döbbenet után megszólalt.-Mary el kell mondjak vmit!-mondta a lányának.-Mit?-kérdezte Mary kíváncsian.-Tudod,nagyon régen mikor még Te és az ő fiai nem voltatok,csak Eric mi non jó barátok voltunk.Megegyeztünk,h mikor az ikrek megszületnek mi is bemegyünk a kórházba szorítani nekik.Be is mentünk.3 évvel ezután a Te születésedkor sokáig vártuk őket,de nem jelentkeztek.Aztán egy héttel a születésed után találkoztunk és Simone férje mindent tagadott.Milliann születésekor sem voltak velünk,Loláéra pedig már nem is hívtuk őket.Folyton lepleztünk Téged,h soha ne találkozz velük,mert nálad indult el ez a folyamat.Aztán összevesztünk és nem beszéltünk egymással.Mikor Simone újra férjhez ment,Gordonnal is ugyan ilyen satnya volt a kapcsolatunk!Hogy megóvjunk titeket tőlük,elköltöztünk Lüneburgba és soha nem tartottuk a kapcsolatot egymással!-mondta Mr.Jankins csüggedten.Mary erre teljesen kikészült.Felpattant és mindennemű érzelem kinyilvánítás nélkül elment.Akkora terhet mint akkor még soha nem érzett.Hát ezért kötött ő ott ki.Nem is emlékezett a korábbi életére.Semmire!A szülei közös 15-évéből elvettek 12-őt!Titkolták előle ezeket az éveket amiket még itt élt meg!mary berohant a fűrdőszobába és magára zárta az ajtót.Aznap akkor érezte először,h vkit fel kell hívnia a barátnői közül.Tárcsázni is kezdett.
Ekőzben a 7-es Laletyék házában volt és megrögzötten próbálták kitúrni Lalety nővérét Saraht a számítógép elől.Ekkor megcsörrent Lalety mobilja.-Halló!Itt Lalety!-mondta.-Sya Lala!-mondta Mary elhaló hangon.-Maryyyy!!!!!!!!!!!!-újjongott Lalety.Erre a többiek is felkapták afejüket és élénken figyelték Laletyt.-Hogy vagy?-kérezte Lalety.-Sehogy...szarul!Ott van még vki?-tudakolta Mary.-Rersze!Lory,Mya és nem fogod elhinni,de itt van még Bill,Tom,Georg és Gusi is!-mondta Lalety boldogan.-Adsz vkit?-kérdezte Mary.-Az a vkit az azt jelenti,h Billt?-nevetetrt Lalety.-Ezt nem mondtam,de talán adhatod őt is!-pirult el Mary.Akkora mázlihja volt,h ezt a teló túlvégén nem látták.XD-Adom!-mondta Lalety.Kis csönd után megszólalt Bill.-Sya Mary!-mondta a fiú.Szinte kiesett a szíve a melkasából úgy dobogott.-S...sya Bill!-mondta Mary.Ő is hasdonlóképpen érzett mikor meghallotta a fiú hangját.-Hiányzol!-mondta Bill kedvesen.-El kell mondjak vmit!-mondta Mary.-Mit?-kérdezte Bill.Mary elmondta neki amit ő az apjától hallott.-Nem hiszem el!!!!-mondta Bill.-Hozzá kell szoknod!Sőt még nekem is!Pedig hidd el szívesen látnálak újra!-hüppögött Mary.a szeméből megindult a könnyek eddig vissza folytott áradata.Bill hallotta ahogy Mary szeméből a könyek lecsorpgnak a telefonkaghylóig.Még azt a felgyorsult lélegzet vételt is hallotta.-Sssssssssss.....ne sírj!-mondta Bill.Mary ekkor szinte viszont látta azt az estét amikor Bill ugyan ezt monda neki.-De annyira hiányzol!-szipogta a lány.-Megoldjuk!-bíztatta Bill.-Mary!Engedj be!-dörömbölt ekkor a fürdő ajtaján Eric.-Majd még hívj!Mennem kell!-szipogta Mary.-Szeretlek!-sutogta Bill a túl oldalról.Mary erre teljesen megállt.A lélegzete elakadt.A szíve dörömbölt,kalapált.A feje zúgott és már duplán is látott.Hosszas tétlenkedés után csak ennyit mondott:-Sya Bill!-mondta és letette.Kiment a fürdőszobából és leült az ágyára.Már este volt.A hold ezüstbe vonta a fákat és a környéken lakó kutyíák hangos ugatásba kezdtek.Mary azomban nem nyugodott meg.A fejébnen még mindig Bill szavai jártak.Ekkor meghallotta amint a szülei a verandán vitatkoznak.Hallgatózni kezdett.-Drágám el kellett mondjam neki!-apja.-De így most a pokolba kergetted a lányodat!Az akikkel mi itt viszálykodunk,az a család az ő kedvenc bandájához járul!-anyja.-Nem tehetttem mást!-apja.-És most mi lesz?!Nem ismered őt talán eléggé?15 éve a lányod,tudnod kéne róla vmit!-anyja.-Mi lenne?Hidegen hagyta őt a hír!-apja.-Mindent meg fog tenni,h megismerje őket!Akármit is mondhatnánk már neki,Te rávezetted őt,h mi 12 évét titkoltuk előle!most úgy tekint ránk mint a poklot járó ördögökre!Azt hiszi nem szeretjük,h nem bízunk benne meg még ki tudja mit!-anyja sírva.-Elfeledtetem vele őket!Meglátod egy hónap múlva nem fog emlékezni ezekre!-apja.-Akkor siess,mert minden perc számít!-anyja.a felnőttek beléptek a házba és lefeküdtek aludni.Mary viszont mindent hallott.
a Tokio hotel vissza tért a hotelbe.Tom ledobta magát az ágyára.Most mindenki Tom szobájában volt.Bill a kanapéra ült Gustavval,Georg pedig egy széken foglalt helyet.-Ez a Lory annyira helyes!-ábhrándozott Tom.-Lehet,de Mya helyesebb!-torkolta le Georg.-Lalety a leghelyesebb!-felyezte be Gusti.Bill erre elfancsalult arcal kinézet az ablakon.-Mi a baj Bill?-kérdezte a testvérét Tom.-Elmondok vmit,de senkinek se szóljatok róla!Tom anyáéknak se!-mondta Bill.-Eskü!-válaszoltájk a fiúk.Bill pedig elnmesélte miot mondott neki Mary.De mostmár ő is érezte,h ellen szegülni egy szülői parancsnak non gyakori ebben a korban.Főleg ha az ember esküdt ellensége az,akire minden egyes pillanatban vágyik.....a szerelme!
|